A rábakovácsi falurészen álló kastélyt barokk stílusban, 1780-ban Batthyány József, Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek építtette.

A Batthyány-kastély tulajdonjoga később gróf Arz Ferdinánd (Nándor) kezére került. A téglalap alaprajzú épületet az Arz grófok átépítették a 19. században. A II. világháború után iskolaként használták, majd kastélyszállóként működött. A szabadon álló, egyemeletes épület hossztengelye közel párhuzamos a főúttal. Az utcai főhomlokzat enyhe kiülésű rizalittal tagolt, mely elé később egy négy oszlopon álló faerkélyt építettek, így a kocsialáhajtó célszerűségét is megoldották.

A kastélyépület homlokzatait sávozott falsávok tagolják, a köztük lévő sima felületekben vannak az egyenes záródású sávkeretezésű ablakok. Az épületosztó- (öv) és fejezeti párkányai nemesen egyszerűek. A kastélyépületet manzárd tető fedi, rajta hangsúlyos tető, felettük padlásablakokkal, továbbá három tagozott, fedköves kémény.

Az épületbelsőben- a földszinten- fiókos donga, cseh süvegboltozatok láthatók. Részben átalakított földszintjén különböző irányú, fiókos dongaboltozatos helyiségek találhatók. Az emeleten a teknő boltozatok stukkókkal ékesítettek. Az emeleti nagyszalon méreteiben stukkódíszítésével, volt vállazatával is nagyon szép, helyiségei síkfödémesek, ez erkély mögött nagyterem található. Az épület nagyobb lakótermeit kandallóval, illetőleg cserépkályhával fűtötték. A pince fugázott hevederrel erősített fiókos dongaboltozatú. Az emeleti lépcsőzet – egy pihenőről- kettéágazik. Az egyik ág a nagyszalon felé, míg a másik ág a felső lakószobákba vezet. A rendkívül vastag falak építését (1-1,2 m) az emeleti boltívek tették indokolttá.